Mi a közös a DISC tipológiában és a Wonder Woman-ben?

Röviden a válasz: Dr. William Moulton Marston. ​

Ő, aki az emberek többsége számára a Wonder Woman figurája révén vált ismertté, a DISC tipológia atyja, sőt az ő nevéhez fűződik a hazugságvizsgáló szerkezetek első generációjának megalkotása is.

És ez még nem is minden, amit elmondhatunk ennek a nagyon színes, több területen újításokat hozó, keretfeszegető egyéniségnek az életéről, ami maga is alapja lett aztán egy forgatókönyvnek.

Ki volt Dr. William Moulton Marston valójában?

William Moulton Marston 1893-ban született. A Harvardon először pszichológusi, majd jogi diplomát szerzett. Az első világháború alatt a hírszerzésnél dolgozott pszichológusként.

Sokan őt tartják a hazugságvizsgáló ötletgazdájának is, bár ebben egyesek szerint nagy szerepe volt a feleségének Elizabeth Holloway Marstonnak is. Ő hívta fel a férje figyelmét a vérnyomás és az érzelmek közötti összefüggésre. Ennek elemzése eredményeként született meg a szisztolés vérnyomás teszt, ami a vérnyomás változásokat követve segített megállapítani, hogy valaki igazat mond-e vagy hazudik. A szisztolés vérnyomás teszt a Larson féle poligráf előzményének tekinthető.

Ezzel a témával foglalkozik Marston 1921-ben írt doktori disszertációja is, ami a „Szisztolés vérnyomás, a megtévesztés tünetei és a mentális állapotok” címet viseli.

Marston igyekezett elérni, hogy a hazugságvizsgáló eszközt alkalmazzák büntetőügyek kivizsgálásában is, ám a bíróságok nem tartották találmányát megbízhatónak. Az Amerikai Pszichológiai Társaság mai álláspontja is az, hogy a hazugságvizsgáló eszköz megbízhatatlan, mivel nincs ellenőrizhető testi reakció, amely igazolhatóan bizonyítja a megtévesztés szándékát.

Ennek ellenére Marston hitt saját módszerében és a 30-as évek híres, Lindbergh családot érintő gyerekrablási esetéhez is felajánlotta segítségét.

Marston korát megelőző, haladó szellemű ember volt, harcolt a nők választójogáért és nagy támogatója volt a jogaiknak.

Ebben valószínűleg befolyásolta az is, hogy megtapasztalta, hogy a férfiak által uralt világ milyen hatással volt a nők életére.

Ugyanis felesége, Elizabeth szeretett volna karriert építeni, ám nőként erre nem kapott lehetőséget a Harvard jogi karán.

Marston magánélete sem volt szokványos, hiszen poliamor kapcsolatban élt hivatalos felesége mellett egyik volt tanítványával, Olive Byrne-nel. A két asszonytól négy gyermeke született, akiket közösen, hárman neveltek.
Az életében legfontosabb szerepet játszó két nő inspirálta a Moulton Marston álnéven jegyzett Wonder Woman megírásában is. Az elbeszélések szerint a női figura ötlete Elizabethtől eredt, míg a WW külsejét kifejezetten Oliveról mintázták. A képregény hősben a női erő ikonikus szimbólumát alkotta meg, akinek személyiségében mind a négy DISC stílust erősségei megjelennek.

Életének utolsó hat évét Marston a Wonder Women írásának szemtelte, ami mellett történelmi regény, számos önsegítő könyv, sőt forgatókönyv is kötődik nevéhez.

Mozgalmas életébe betekintést kaphatunk, ha megnézzük a Professor Marston and the Wonder Woman című, 2017-ben készült filmet.
Pszichológusként inkább foglalkoztatták a normál, egészséges emberek pszichés történései, mint a klinikai esetek és ez jelentősen hozzájárult a DISC tipológia megalkotásához, majd annak sikeréhez is.

Marston karrierje nagy részét az emberi viselkedés tanulmányozásával töltötte. 1928-ban adta ki az Emotions of normal people című könyvet.

Marston az emberi viselkedésre vonatkozó megfigyelései alapján fogalmazta meg a „DISC” elméletét.

A könyvben kifejtette, hogy az ember viselkedését két tényező befolyásolja: egyrészt, hogy a személy kedvezőnek vagy kedvezőtlennek látja-e a környezetét, illetve, hogy hogyan gondolkodik arról, van-e a környezet feletti kontrollja vagy sem.

A műben leírja azt is, hogy az érzelmek hogyan vezetnek viselkedésbeli különbséghez és hogy milyen hatások segíthetnek ezek megváltoztatásában.
Marston modelljében alapozott C.G.Jung személyiségtipológiájára, miszerint az emberek két nagy csoportra oszthatók információfeldolgozási sajátosságaik alapján: extro- és introvertáltakra, amely párhuzamba állítható Marston kedvező-, illetve kedvezőtlen környezet dimenziójával.

A DISC betűszó 4 angol szó kezdőbetűjét takarja: Dominance, Influence, Steadiness, Compliance és ezeket színekkel is jelöljük, sorrendben: piros, sárga, zöld, kék. Az eredeti műben Inducement szerepelt az I-nél és Submissiveness az S-nél.

Marston a közvetlenül megfigyelhető, mérhető pszichológiai jelenségeket vizsgálta és a DISC tipológia révén igyekezett segíteni, hogy az emberek minél jobban megértsék a saját és mások viselkedésének hátterét.

1931-ben jelent meg az ‘Integrative Psychology: A Study of Unit Response (with C. Daly King, and Elizabeth Holloway Marston). Ez a könyv az előző folytatásának tekinthető és tovább részletezi a Marston által megfogalmazott DISC elméletet.
Marston alapvetése az, hogy minden emberben fellelhetők mind a négy stílus jegyei, ezek erősségbeli különbözőségéből származnak az egyéni eltérések.

A DISC tipológia Marston szándékai szerint az erősségekre fókuszál.

Nem hibákról és azok javítási lehetőségeiről szól, hanem arra mutat rá, hogy minden DISC stílusnak vannak erősségei és korlátai, és ezek természetesek.

A munka világában való elterjedésének egyik legfőbb oka, hogy a DISC önértékelési eszköz és nem klinikai teszt, tehát az egészséges emberi magatartás áll a fókuszában.
Másrészt, bár sokszor nevezik személyiség tipológiának, illetve tesztnek, a DISC a megfigyelhető viselkedésre összpontosít, ettől is válik nagyon jól alkalmazható fejlesztési módszerré munkahelyi környezetben.

Azonban a DISC alapú tudás remekül alkalmazható az élet más területein is, hisz gyakorlati magyarázatokat ad ahhoz, hogy az emberek megértsék viselkedésük mozgatórugóit, és jól tudják menedzselni kapcsolataikat.

Marston maga nem készített mérőeszközt a viselkedésjegyek értékelésére, ám később számos teszt született az ő elmélete alapján.
Az elsők között volt a 1948- ban a Walter Clark munkapszichológus által kidolgozott Activity Vector Analysis (AVA), ami egy 81 melléknevekből álló önellenőrző lista. Cark nem kizárólag a Marstoni elméletet vette alapul. AZ AVA-t vállalati szektorban munkaerő-kiválasztásra használták. Egy másik jelentős állomás az eszköz kifejlesztésében J.P Clear nevéhez fűződik, aki Clark munkatársa volt kezdetben. Clear 1956- ban állította össze a Self Discription nevű kérdőívet, amelyben először használták a stílusok jelölésére a D, I, S, C betűket. A Cleaver által kidolgozott értékelés 24, négy melléknévből történő kényszerválasztási helyzetből állt.

Többek között jelentős év a DISC történetében 1984 is, amikor is elkészült az első személyre szabott, számítógép által készített riport, illetve 1993 amikortól lehetővé vált a számítógépen a kérdőív és a riport nyelvének kiválasztása.
Fontos lépésként 2012-ben elkezdődtek az idegtudományi vizsgálatok a DISC kérdőívek validálására.

Az utóbbi évtizedekben a DISC a viselkedés nemzetközi nyelvévé vált, jelenleg is számos országban elismert módszere az emberi viselkedés megértésének és széles körben használják az együttműködési, kommunikációs és vezetési helyzetek jobb megértésére és a működés javítására.

A DISC, mint közös nyelv könnyen elsajátítható és azonnal kamatoztatható kapcsolataink fejlesztésében munkahelyen, magánéletben egyaránt.

A DISC haszna három területen is megmutatkozik: erős önismereti hozadéka mellett mások megismerését is segíti és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az interperszonális helyzeteinket tudatosan, a partnerhez igazítva tudjuk irányítani.
Az általunk használt DISC az Innermetrix keretrendszer része, ami több szempontból is újdonságot jelent és sok hozzáadott értékkel bír. Ezek közül a legfontosabbak:

A DISC teszt kezelőfelülete

Ez az első olyan „klikkelj és húzd” rendszerű DISC eszköz, amely lehetővé teszi a válaszadó számára, hogy mind a négy kijelentést rangsorolja, ne csupán kettőt, ahogy az összes többi eszköznél. Ez sokkal inkább felhasználóbarát élményt eredményez, ráadásul nem csak gyorsabb és egyszerűbben kezelhető, de sokkal pontosabb is.

Nagyobb személyre szabottság

Az egyedi IMX tesztelési kezelőfelületnek köszönhetően ugyanannyi idő alatt kétszer annyi információt képes begyűjteni egy emberről. Ez növeli a rálátást a vizsgálati személyre és lényegesen személyre szabottabb jelentések előállítását teszi lehetővé. Nagyjából 40.000 lehetséges DISC Index jelentés variáció létezik, szemben azzal a hozzávetőlegesen 17.000-el, amelyet a legtöbb egyéb DISC eszköz nyújtani tud.

A DISC tipológia elemei

A kombinált viselkedési stílusok leírása mellett a DISC Index négy új oldalt is tartalmaz, amelyek az egyes viselkedési dimenziókat külön-külön tárják fel, mint egyéni tanulási élményeket. Az általános viselkedési tendenciákat alkotó négy dimenzió jobb megértésével az emberek mélyebb és sokkal személyesebb rálátást kapnak saját viselkedési stílusukra.

Jobb kifejezések

A korábbi viselkedési profilok megbízhatósága alacsonyabb volt, mivel az ezekhez tartozó eszközökben gyakoriak voltak az olyan kevésbé szerencsés, negatív minősítésként ható kifejezések, amelyek elriasztották a válaszadókat attól, hogy azokat válasszák (pl. félős, könnyen irányítható, csökönyös, alázatos, hisztis, stb.). Ez a DISC eszköz megoldotta ezt a problémát, amennyiben az eszközben szereplő elemek semlegesebb hatást keltenek.