VALUES-INDEX motivációs és érték riport

Az értékek, mint motivációs célok

Az értékek útmutatást adnak azzal kapcsolatban, hogy mi fontos és mi nem fontos az életben és alapját képezik az emberek attitűdjeinek és szabványként szolgálnak a viselkedés motiválására is, mégpedig úgy, hogy belső késztetési állapotokat hoznak a fontosnak tartott célok elérésére.

Csoporthelyzetben, ha az egyén viselkedése elfogadható és összhangban van a társadalmi vagy csoportnormákkal, a viselkedést jutalmazzák és megerősítik. Ha a viselkedés nem felel meg ezeknek a normáknak, az egyének a közösség normáin kívül találják magukat, és általában negatív visszajelzést kapnak, vagy következményekkel jár a csoport számára nemkívánatos viselkedésük. Például, ha valaki a csoporton belül bizonyos egyéni jellemzők alapján ad információkat a tagoknak és a csoport értékrendjében az egyenlőségnek prioritása van, az egyének dönthetnek úgy, hogy elkerülik a kapcsolódást az adott személlyel.

Tehát az értékek segítik a csoportnorma kialakítását és ezen keresztül a csoportok fennmaradását is, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amelyek motiválják a tagokat a megfelelő viselkedés kialakítására.

Az értékek cselekedeteink MIÉRT-jei:

• Mi az, ami cselekvésre késztet?
• Mik a viselkedésed mozgatórugói?
• Milyen tevékenységek, szakmák és beszélgetések inspirálnak téged leginkább?

Az értékindex riportja megmutatja viselkedésed MIÉRT-jét, és elvezet annak megértéséhez, hogy mi vezérel téged a hétköznapokban, melyek azok az értékek, amelyek cselekvésre késztetnek.
Minél pozitívabbak az egyes értékdimenziókhoz kapcsolódó élmények, az a dimenzió annál nagyobb megerősítést kap, mint értékes és jó dolog. Ennek a fordítottja is igaz: minél negatívabbak az élmények, annál kevésbé erősödik meg a hozzájuk kapcsolódó dimenzió.

Mennyire változnak az értékeink?

A tapasztalatokhoz és a környezethez való kapcsolódásuk miatt az értékek dinamikusak. Kellő idő vagy tapasztalat után az ember érték-hierarchiája változhat. Valójában azonban ez a változás nagyon lassú, hacsak nem gyorsítja fel valamilyen jelentős érzelmi reakciót kiváltó esemény vagy krízis. Ezért is olyan fontos, hogy megértsük a saját motivátorainkat és ösztönző vágyainkat, mert a krízishelyzetektől eltekintve ezek jórészt statikusak.

Milyen fő részekből áll a VALUES-INDEX riport?

Az Innermetrix Values-Index a részletes grafikus és szöveges értékelést biztosít 29 oldalon.

Az alábbi 7 dimenziót méri:

• Esztétikai – az egyensúly, a harmónia és a forma iránti vágy.
• Gazdasági – a gazdasági, vagy gyakorlati megtérülések iránti vágy.
• Individualista – arra vonatkozó vágy, hogy független és egyedi egyénként emelkedjünk ki a
tömegből.
• Politikai – vágy az irányításra, a befolyással való rendelkezésre.
• Altruista – a humanitárius erőfeszítések, illetve mások altruisztikus segítése iránti vágy.
• Szabályozási – vágy a rendteremtésre, valamint rutinok és struktúrák felállítására.
• Elméleti – vágy a tudásra, a tanulásra és a megértésre

A 7 értékdimenzió mindegyikénél az alább 5 terület kerül 5 pontban elemzésre:

• Általános jellemvonások 
• Fő erősségek
• Motivációs jellemzők
• Képzési-tanulási felismerések
• Folyamatos fejlődés területei

Milyen helyzetekben hasznos az Innermetrix Values riport?

Egyéni szinten segít

• megismerni viselkedésed mozgatórugóit
• olyan karrierdöntések meghozatalában, amelyek növelik a munkáddal való elégedettségedet
• a gyakori konfliktusok okainak megértését
• a sikerek megélésében és az elégedettség, beteljesültség érzés kialakulásában

Szervezeti szinten segíti a vezetőket:

• a csapattagok egyediségének megértésében
• jól működő vezetői motivációs eszközök megtalálásában
• tehetségmenedzsment programok kialakításában és működtetésében
• munkatársak karrierútjának tervezésében
• a munkatársak elkötelezettségének kialakításában
• szervezeti kultúra formálásában

1914-ben Eduard Spranger német filozófus és pszichológus németül megjelentetett egy könyvet Lebensformen címmel.

Később az Embertípusok címmel fordították le: A személyiség pszichológiája és etikája. Ebben a könyvben hat alapvető attitűdöt, értéket és motiváló tényezőt azonosított, amelyek minden egyes emberben jelen vannak.

Úgy vélte, hogy ez a hat érték hozza létre az egyénben a motivációt és a hajtóerőt.
Az értékek – írta – az ismételt tapasztalatok vagy a világnak való kitettség révén alakulnak ki. Ezeket világnézetekként határozta meg. Ha úgy tetszik, világszűrők, amelyek alakítják és meghatározzák, hogy az ember mit tart értékesnek, fontosnak, jónak és kívánatosnak.

Aztán 1950-ben Gordon Allport amerikai pszichológus átformálta Spranger eredeti hat értékét.

Allport azt vizsgálta, hogyan jönnek létre az értékek és az értékek hierarchiája az egyes emberekben, és megkérdőjelezte Spranger bizonyos dimenzióit. Ezek túl szűkek és fókuszáltak voltak szerinte és nem voltak annyira átfogóak a legtöbb ember számára.

Allport munkájának eredménye az a 7 dimenziós keret, amit ma is használunk.

Esztétikai motiváció

Ez a személy a legmagasabb értéket a formában és a harmóniában látja.

‍Minden élményt a szépség, az egyensúly, a szimmetria vagy az illeszkedés szempontjából ítél meg. Az életet események folyamatának tekintik, amelyet önmagáért élveznek.
Nem feltétlenül kell alkotóművésznek vagy kreatív egyéniségnek lenniük, azonban megtalálják az életben a szépséget és a harmóniát és ezt teszik fő érdeklődési körükké.

‍A gazdasági szférában az esztétikai motivációval rendelkező személy a gyártás, a reklám és a kereskedelem folyamatát a szépség elpusztításának tekinti, mivel átalakítja azt, szemben azzal, hogy olyannak értékelné azt, amilyen.
A fő motiváció ebben a személyben az erős vágy és igény arra, hogy egyensúlyt teremtsünk a körülöttünk lévő világ és önmagunk között, miközben fenntartható egyensúlyt hozunk létre a munka és a magánélet között.
Az esztétika kreatív, fantáziadús, művészi, misztikus, kifejező. Ez a stílus újradefiniálhatja és ellenállhat az aktuális kihívások reális megközelítéseinek. Az esztétikai attitűd bizonyos értelemben ellentéte az elméleti szemléletnek, mert a sokféleséggel foglalkoznak, míg az elméleti a tapasztalat megértésében érdekelt.
Tehát, ha ebben a kérdésben magas pontszámot érsz el, akkor inkább különc és gyakorlatias vagy.
Ha nagyon alacsony az érték, akkor 2 lábbal állsz a földön, realistán gondolkodó vagy.

Gazdasági motiváció

A gazdasági motivációjú személyt jellemzően az érdekli, ami hasznos.
Kialakul bennük az üzleti világ gyakorlati ügyeinek felkarolása. Hogyan termelünk? Hogyan forgalmazzuk?
Nagyon érdeklik őket a gyakorlatias dolgok. Jól megfelelnek az üzletember uralkodó sztereotípiájának.
A gazdasági ember azt szeretné, ha az oktatás gyakorlatias lenne, és az elméleti ember által keresett, nem alkalmazott tudást időpocsékolásnak tartja.
Ennek a személynek a motivációja és hajtóereje az önérdeken keresztüli biztonság, a gazdasági haszonszerzés, valamint a személyes és szakmai vállalkozások valós megtérülésének elérése.
A gazdasági attitűd talán minden más motivációtípusnál gyakrabban kerül konfliktusba más értékekkel.
A legmagasabb szintű érték esetén az öncélú, maximalizált versenyre törekednek.
A legalacsonyabb értékek esetében pedig, az emberek a lehető legtávolabb tolják magukat a gazdaságosságtól, elégedettebbek azzal, ahol vannak, apatikusabbak. Nem akarnak világi eszközökkel foglalkozni.

Individualista motiváció

Az individualista értékdimenzióval rendelkező személy arra törekszik, hogy minél jobban elkülönüljön és független legyen.

Az a vágya, hogy kitűnjön, hogy kifejezze egyediségét és szabadságot kapjon a cselekvése felett. Hogy saját magáért kiálljon mindenkivel szemben, bárki legyen is az illető.
A hatalmi attitűddel ellentétben az individualista személy nem törekszik sem hatalomra, sem mások vagy általában a környezet irányítására.

Őket csak a saját sorsuk irányítása és saját szabadságuk, szuverenitásuk védelme foglalkoztatja nagyon.

Az individualista embert az vezérli, hogy autonómnak, egyedinek, függetlennek tekintse magát, hogy kitűnjön a tömegből. Ez a törekvés a társadalmi függetlenségre, a szabadság és a személyes önkifejezés lehetőségére irányul.

Politikai motiváció

Ezt a személyt elsősorban a hatalom és az irányítás érdekli. 

A motivációs dimenzió elnevezése véletlenül sem a politika szűk területére utal. Bármi legyen is a hivatásuk, szeretik az irányítást. Befolyást akarnak gyakorolni arra, hogy beleszólhassanak abba, mi legyen az irány.
Mivel a versengés és a küzdelem nagy szerepet játszik az életben, sok filozófus a hatalmat tekintette a legáltalánosabb és legalapvetőbb motívumnak. Ez az emberek egyik legalapvetőbb motívuma. Emiatt bizonyos személyiségek, akik ennek a motívumnak a közvetlen kifejezésére vágynak, mindenekelőtt személyes hatalmat, befolyást, hírnevet, ismertséget akarnak.

‍Arról a vágyról van szó, hogy vezetőnek tekintsék őket, hogy befolyásuk és ellenőrzésük legyen a környezetük felett, és hogy sikeresek legyenek.
A versengés és a kontroll gyakran társul magas pontszámmal ebben a motivációs típusban. Ugyanakkor ez a motiváció a személyes felelősségvállalással is együttjár, ami erősíti a fontosságát.
Alacsony érték a passzív és alárendelt viselkedésre utal. Ők a csapat támaszai, hagyják, hogy mások azt tegyék, amire szükségük van.

Altruista motiváció

Az altruista motivációjú ember számára a legmagasabb érték az emberek szeretete.

Az altruista ember más embereket célként értékel és ezért önmagában kedves és együttérző, valamint önzetlen és empatikus.

‍Az altruista számára a motiváció a mások javára való tenniakarás és segítőkészség kifejeződése. Ez időnként az én rovására is mehet, a személyes és csapat érdekek háttérbe szorításával járhat. Egy őszinte vágyat jelent, hogy másokon segítsünk.
Az elméleti és a gazdasági hozzáállást valószínűleg nagyon ridegnek vagy embertelennek találják. Tehát a hatalomtípussal ellentétben az altruista ember a szeretetet önmagában az emberi kapcsolatok egyetlen megfelelő formájának és fontosságának tekinti.

Ha ez nagyon magas, akkor tolakodó, néha áldozatkész tendenciákat mutat, mert az altruista ember mások szükségleteit maga elé helyezi.

Ha ez alacsony értéket mutat, akkor önközpontúságot, bizalmatlanságot vagy gyanakvást jelent.

Szabályozási motiváció

A szabályozási motivációjú személy számára a legmagasabb értékét az egység jelenti.

‍A szabályozási stílusú személy az, akinek a mentális hozzáállása egyfajta állandó struktúra elérésére irányul. Arra törekszik, hogy egészként értse meg a mindenséget.
Szándéka a valóban kielégítő rend és alkotmány megteremtésére irányul, szerinte az életnek, a kozmosznak, a világegyetemnek van egy rendje, majd megpróbálja megérteni ezt a rendet és újraalkotni azt a saját életében is.

‍A szabályozási stílus lehet egy kicsit tradicionalista, aki szívesen egyesíti magát a magasabb renddel, hogy eggyé váljon a rendszerrel, hogy eggyé váljon a hagyományokkal és a kultúrával.
Ez a rend, a rutin és a struktúra megteremtésének igényét jelzi.
Az ebben a motivációban elért magas pontszámok inkább a fekete-fehér gondolkodásmódot és a problémák és kihívások hagyományos megközelítését segítik elő szabványok, szabályok és protokollok révén.

A szabályozási dimenzió alacsony értékeiben a dacosabb, spontánabb, kritikusabb megközelítés rejlik.

Elméleti motiváció

Az elméleti motivációjú személy uralkodó érdeklődése az igazság felfedezésére irányul.

A célok követése során kognitív attitűdöt vesznek fel, az azonosságokat és a különbségeket keresik. A megértés a fontos számukra.
Érdeklődési körük az elméleti, empirikus, kritikus, racionális gondolkodás. Egyfajta tudós vagy filozófus szemléletet követnek.
Fő céljuk a tudás megszerzése, a tudás rendszerezése. Vágyuk van a feltárásra, a felfedezésre, az igazság megszerzésére.

A motivációjuk a tudás megszerzésére irányul a tudás kedvéért – egyszerűen tudni akarnak.
Ahelyett, hogy ítéleteket mondanának a tárgyak szépségéről vagy hasznosságáról, egyszerűen arra törekszenek, hogy megfigyeljék azt, hogy érveljenek ezekről a tárgyakról, hogy megértsék ezt a szépséget és azt, hogy honnan származik, szemben azzal, hogy ítéleteket mondjanak arról, hogy valami szép-e vagy sem.
Másoktól is hasonló megközelítést várnak el és a másikban a hasonló elméleti megközelítést tudják a leginkább értékelni.

‍A racionális gondolkodás, az érvelés és a problémamegoldás fontos az ebben a motivációban magas szinten állók számára. Tudományos, tényfeltáró tevékenység jellemzi őket.
‍A felszínesebb, inkább intuitív, mint tényfeltáró stílusú emberek esetében jelentkezik alacsonyabb értékekkel ez az értékdimenzió.

Van-e ideális VALUES (Érték) profil?

Nem lehet ideális értékprofilról beszélni.

Ami fontos, az a saját motivációs stílus megtalálása, feltérképezése és tudatos kezelése. 

‍Az emberek különbözőképpen látják a világot. Mindannyiunknak megvannak az elfogultságaink. Mindannyiunknak megvannak a saját vágyaink.
Ezeket a nézeteket és vágyakat mindannyian tettekkel fejezzük ki. Tetteinket pedig az érzelmeink határozzák meg.
A motivátorok az érzelmek mögötti miértek.
A motivátorok feltárják a nézőpontunkat, a gondolkodásmódunkat, a gondolkodási paradigmáinkat, az élet megítélésének és értékelésének módját.
Ahhoz, hogy megértsük saját vonzódásunkat bizonyos tevékenységek iránt, hogy miért csináljuk azt, amit csinálunk, mi az, ami reggelente felkelt minket az ágyból, és mi az, ami magasabb szintű teljesítményre késztet, érdemes elvégeznünk egy motivációfelmérést.

Mennyi ideig tart egy VALUES felmérés kitöltése?

A VALUES felmérés kitöltése általában 10-15 percet vesz igénybe, attól függően, hogy a kitöltő mennyire gyorsan halad a kérdések között. A felmérés célja, hogy az egyén motivációs preferenciáit meghatározza, ezért fontos, hogy a válaszadó őszinte legyen és ne gondolkodjon túl sokat a válaszokon. A Values teszt olyan rangsorolós kérdéseket tartalmaz, amelyek az egyén preferenciáira vonatkoznak különböző helyzetekben.

Mennyibe kerül egy VALUES-INDEX felmérés?

Az általunk használt Innermetrix Values riport alapára mintegy 30 ezer Ft, ami egy részletes 29 oldalas személyes riportot foglal magában, de hozzátartozó szakértői konzultációt nem.