Reziliencia konkrét lépésekben.
Mindannyiunk környezetében vannak olyan emberek, akikre rácsodálkozunk, hogy az őket ért egy vagy több nehéz élethelyzettel, tragédiával hogyan tudtak megküzdeni.
Egyáltalán, hogy bírták ki?
Hogyan tudnak újra mosolyogni?
És biztos vannak olyanok is, akik az említetteknél jóval enyhébb problémák esetén összeomlanak.
Nem tesznek semmit helyzetük javítása érdekében.
Egy más témával hozzám forduló ügyfelem komoly magánéleti nehézséggel szembesült.
Több alkalommal vissza-visszatért erre a témára, amikor feltettem neki a kérdést:
– Mi az a lépés, akár egy pici is, amivel jobbá tudnád tenni a saját helyzeted?
– Nem tudom, ezen még nem gondolkodtam. – érkezett a válasz.
Aztán persze rögtön el is kezdett gondolkodni ezeken a lépéseken.
Bármelyikünkkel történhet akár a munkahelyen, akár a magánéletben olyan dolog, amitől úgy érezzük, mázsás teher nehezedik a vállunkra és megoldhatatlannak, kiúttalannak érezzük életünket az adott pillanatban.
Mi különbözteti meg az első és a második csoportba tartozókat?
Mit tesznek a megküzdők, amit a második csoportba tartozók, a kevésbé reziliensek nem?
„Reziliencia- milyen gyönyörű szó. Gondoljon egy kicsit a nád gyengéd, ugyancsak állhatatos erejére, ami, ha a szél hatására le is fekszik, mégis újra és újra felegyenesedik. A vihar óriási tölgyeket képes gyökerestől kitépni és hatalmas bükkfákat kettő törni, ezzel szemben a nád a vihar elmúltával „kihúzza magát”, mintha mi sem történt volna.”
Tehát amiről szó van, a reziliencia, a nehézségekkel való megküzdés képessége.
De mit is jelent ez a konkrét tennivalók, lépések szintjén?
1. Fogadd el, ami történt, vagy történni fog.
Ez talán a legnagyobb kihívás. Hisz az első reakciónk ilyenkor általában az, hogy bárcsak meg sem történt volna az adott dolog, vagy bárcsak visszamehetnénk az időben az eseményt megelőző időszakhoz.
Ez mind elvesztegetett idő és energia, amiből ilyenkor egyébként is kevés van.
Hasznosabb, ha veszünk egy mély levegőt és adottságként kezdünk el tekinteni a megváltozott helyzetre. Ha elfogadjuk, hogy az élet néha nehéz.
Ha tudatosan hozzuk meg ezt a saját döntést, ami segít az energiáinkat a megoldás felé csatornázni.
2. Adj értelmet a történteknek.
A mód, ahogy gondolkodunk egy történésről, nagyban befolyásolja, hogy milyen megoldási lehetőségeket látunk meg.
Ebben a lépésben lehetőség nyílhat például a nehézség céllá, vagy kihívássá alakítására. Például állásvesztés esetén milyen lehetőségeket nyit meg előttünk ez a helyzet, milyen célt tudunk megfogalmazni ebből fakadóan.
3. Azonosítsd be, hogy mi az, ami megvan, mi az, ami jól működik.
Ebbe beleértjük a fizikai és mentális erőforrások tudatosítását és az önmagunkról való tudatos gondoskodás képességét is.
Nehéz helyzetekben hajlamosak vagyunk úgy érezni, azt mondani, hogy minden elveszett, semmink sem maradt.
Feltehetjük magunknak a kérdéseket:
- Mi ad erőt a mindennapok túléléséhez?
- Ha nehéz a válasz, akkor ezt:
- Hogy-hogy nem romlik a helyzet?
- Ebben mi segít?
- Mi tart fenn bennünket?
A továbblépés szempontjából elemi érdekünk annak tudatosítása, miből meríthetünk ehhez erőt, illetve a későbbiekre hogyan tudjuk magunkat megerősíteni.
Például gondold végig, mit szeretsz csinálni, mi az, ami jólesne?
És járj el ennek megfelelően!
Gondoskodj önmagadról!
4. Tedd meg az első apró lépéseket!
Sok nagy változás apró első lépésekkel kezdődik.
Abban az állapotban, amikor azt éljük meg, hogy kicsúszik kezünkből életünk irányítása, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk, ne maradjunk tétlenek és mozdulatlanok!
Keressünk kis, kontrollálható cselekvéseket, amelyek pozitív élményekhez is juttathatnak bennünket.
Amikor egy hajszál választ el bennünket attól, hogy feladjuk, koncentráljunk arra, hogy milyen apró, akár jelentéktelennek látszó lépéssel tudunk picit előre lépni.
Lehet, hogy most az segít, hogy kipanaszkodjuk magunkat, ha eddig nem tettük, vagy az segít, ha futunk egyet, vagy megnézünk egy filmet, vagy bármi, amitől aktuálisan jobbnak kezdjük érezni a helyzetünket.
Ha változásban, válságban vagy, ha most ért kudarc, akkor épp itt az ideje, hogy elfogadd ezt a helyzetet olyannak, amilyen!
Nézz rá a szituációra más szemmel, találd meg a most is működő dolgokat!
Tedd meg az első lépéseket!
Most.
Készült Liselotte Baeijaert-Anton Stellamans Reziliens emberek, reziliens csapatok című könyve alapján.
A témához kapcsolódóan érdemes elolvasni a Kintsugi üzenete című bejegyzést is.
Ha úgy érzed, hogy coachként tudlak támogatni a rezilienciád fejlesztésében, akkor itt várom a jelentkezésed:
https://www.puskarildiko.hu/#jelentkezes
Vagy ezen a számon is megtalálsz:
0630-9281-469
Ha tréningen szeretnél velem találkozni, akkor a Megtartó Vezető képzés jelenti a legközelebbi alkalmat.
Aztán pedig a DISC Kommunikációs képzés.
0 hozzászólás
Trackbacks/Pingbacks