Az élet fűszere vagy a halál csókja? – Stressz 2020

Stressz 2020… Az élet fűszere vagy a halál csókja? 

A 2020-as év a stressz skála megújításáért kiált.

A napokban Munkalélektan órán a munkavédelem pszichés tényezőiről beszélgettünk.

Az egyik hallgató elmesélte, hogy a munkahelyén sztrókot kapott egy fiatal vezető. Ezt követően kezdték el vizsgálni a dolgozók stressz terhelését, és – nem egyedi esetként – ezt magasnak találták. Szerencsére nem álltak meg a diagnózisnál, többek között optimalizálták a munkaköri feladatokat.

Mások arról beszéltek, hogy náluk a feszült munkahelyi légkör, a nem megfelelő kommunikáció, a vezetői kommunikáció stílusa a magasvérnyomásos betegségek előfordulását növelte meg.
Amikor átnéztük az alább található Holmes-Rahe skálát, rögtön bejelentkeztek többen a közepes értéktartomány felső részébe és magyarázatul sorolták azokat az életeseményeket, amelyeknek 2018-ban még nyoma sem volt!

A 2020-as év a stressz skála megújításáért kiált!

De nézzünk kicsit a számok mögé.
A stressznek magyar vonatkozása is van, hiszen Selye János nevéhez köthető a stresszre adott általános szervezeti reakció beazonosítása.
A címben szereplő költői kép pedig azt írja le, hogy a stressznek, mennyiségétől, időtartamától függően lehetnek pozitív és negatív hatásai is.
Selye megfogalmazásában a stressz nem más, mint egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden erőteljes ingerre (stresszorra).
Az életünkben történő jelentős változásokat, az eddigi, megszokott életmenetből történő kizökkenéseket bizony könnyen érzékelhetjük kihívásként, a hozzájuk való alkalmazkodás, a velük való megküzdés gyakran eredményez stresszt.

A lista abban segít, hogy megítéljük, mennyire megterhelő időszakot élünk, mennyire vagyunk veszélyeztetve a stressz által.

Ennek megítélése nem lehet teljesen egyértelmű, mivel a listában pozitív események is helyet kaptak, amelyek megélése lehet örömteli, pozitív, mégis stresszorként jelennek meg életünkben.

Például egy házasságkötés életünk egyik meghatározó, boldog pillanata. Szeretnénk, ha emlékezetes és tökéletes lenne az esküvő… Mégis, ha megtapasztaltuk, tudjuk, hogy mennyi feszültséggel, akár konfliktussal is járhat. Mindemellett megélhetjük pozitív stresszorként is az esküvőt. 2020-ban ez úgy árnyalódott, hogy a tervezett esküvők megtarthatósága, illetve az örömteli esemény egészségügyi biztonsága miatt is aggódni lehetett. Ez pedig az időszak stresszterheltségét erősíti.

A COVID 19 árnyékában jó néhány újabb életesemény, állapot kívánkozik a stressz listára.

A börtön vagy más zárt intézet ott van a lista elején, de talán más típusú stresszt élünk meg a járvány miatti karanténban.

Sokan nehezen vették a fizikai kontaktus hiányát, a hónapokig tartó, a saját és szeretteink egészségi állapota miatti aggódásról nem is beszélve.

A jelenlegi stressz-nyomást az is árnyalja, hogy a környezetünkben élők többsége is hasonló szituációban van, a stressz „benne van a levegőben”.

A stresszkeltő tényezők hatását fokozza, ha azokból több is jelen van egy adott időszakban. Jelenleg hosszú ideig fennálló, bizonytalan helyzetben vagyunk, aminek a végét egyelőre nem is látjuk.

Újfajta stresszforrásként jelentkezhet világszerte az információk közötti eligazodás nehézsége, a kapaszkodók hiánya a valós történésekhez.

Vajon néhány év múlva mi kerül fel ezek közül a megújított listára?

A legsúlyosabb stresszoroknak az 50 pont feletti értékekkel jelzett eseményeket tekinthetjük. Ezek nem biztos, hogy krízisállapotot okoznak, hiszen ezt sok más egyéb tényező is befolyásolja.

Például az aktuális testi, lelki egészségi állapotunk, szociális kapcsolatrendszerünk (család, barátok stb.), feszültségtűrő képességünk, vannak-e eszközeink a stresszel való megküzdéshez stb.

Fontos, hogy a helyzet megélését erősen befolyásolja az, hogy számunkra milyen jelentéssel bír.

Vagyis nem magára a stresszt okozó helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent.

Mást jelent egy válás gyerekkel, vagy gyermek nélkül, mást egy állásvesztés fiatalon vagy nyugdíj előtt, mást egy költözés ifjú házasként, mint idős nagyszülőként.

Tehát nem magán a stresszen van a fókusz, hanem annak értelmezésén és a vele való megküzdés képességén.

A Holmes készített skálából előre jelezhető a pszichés és más megbetegedés valószínűsége.

Ha a pontszám a magas értéktartományban van, érdemes önmagunkra fokozottan figyelni, talán itt az ideje, hogy valamit változtassunk az életünkben, az életmódunkban.

Jelen időszakban ennek a prevenciónak lényeges szerepe van.

A magánéletben és a munkahelyen egyaránt.

Az, hogy milyen a munkacsoport hangulata, milyen az együttműködés, a kommunikáció, milyen az emberek munkahelyi biztonságérzete, felerősítheti vagy éppen tompíthatja a stressznyomás következményeit.

Amennyiben egyedül nehéznek érezzük a helyzetekkel való megküzdést, esetleg stresszkezelési technikákat szeretnénk elsajátítani, forduljunk szakemberhez.

A stressz csak előkészíti a talajt a betegségek számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget.

Betegség általában akkor alakul ki, ha nincs megfelelő megküzdési módszere az egyénnek vagy nem felel meg a megoldandó problémának.

Ha fizikai tüneteket tapasztalunk, megbetegszünk, akkor pihenjünk, kapcsolódjunk ki.

A tüneteink tartóssá válása esetén kérjünk segítséget.