Empátia a vezetésben – okok és módszerek

Legyen-e empatikus a vezető?

Ha a válasz igen, akkor miért? És legfőképpen hogyan?

Amikor Carl Rogers 1948-ban az empátiát a pszichoterápia kulcsfontosságú elemeként azonosította, ez a szó még nem volt ismert a szélesebb közönség előtt. Azóta már tudjuk, hogy nem csak terápiás helyzetben, hanem mindenféle emberi kapcsolat szempontjából létfontosságú képességről van szó. Ma már lépten nyomon olvashatunk, beszélünk az empátiáról és reményeim szerint legalább ennyiszer élünk is vele.

Munkahelyi környezetben a szélsőséges vélemények sem ritkák vele kapcsolatban. Vannak, akik teljesen feleslegesnek, haszontalannak, sőt egyenesen károsnak tartják ebben a közegben az empátiát. Mások épp ellenkezőleg, Paul Bloom után szabadon, azt vallják:

„Soha nem lehetsz elég gazdag és elég sovány … vagy túl empatikus…”

Hol van az igazság a munkahelyi empátia kérdésében?

Az empátia definíció szerint a személyiség azon képességét jelenti, amely révén bele tudunk helyezkedni egy másik ember helyzetébe, lelkiállapotába. Ezáltal képesek vagyunk érezni és érteni olyan motivációkat, törekvéseket, amelyek a kommunikáció során szavakban, direkt módon nem jelennek meg.

Amikor hallgatunk valakit, aki bánatáról, öröméről beszél és mi is átéljük ezeket az állapotokat, de tudatában vagyunk a kettőnk közötti különbségnek, annak, hogy ezek az ő és nem a mi érzelmeink, gondolataink.

Empátiává akkor válik a beleélés, amikor az élményt tudatosan feldolgozzuk, azaz a másik ember által elmondottakból, a viselkedéséből megértett összefüggéseket értelmezzük.

Az empátia feltételezi a személyiség akaratlagos odafordulását, figyelmét.

Az empátia az érzelmi intelligencia egyik fontos eleme.

• Kognitív empátia az a képesség, amikor valaki megérti a másik nézőpontját. 

Ezt mozgósítjuk, amikor beleképzeljük magunkat a másik helyébe, meglátjuk az adott helyzetet az ő perspektívájából. A kognitív empátia, más néven empatikus pontosság magában foglalja „egy másik személy elméjének teljesebb és pontosabb ismeretét, ideértve azt is, hogyan érzi magát”. (Hodges és Myers).

A kognitív empátia inkább egy készség, amit elsajátítanak az emberek, megtanulják felismerni és megérteni mások érzelmi, gondolati állapotát.

Ez az inkább gondolati, semmint érzelmi empátia hasznos lehet például tárgyalási szituációkban, konfliktuskezelés és meggyőző kommunikáció kapcsán.

• Emocionális empátiáról akkor beszélhetünk, ha valaki átérzi, „átveszi” a másik érzéseit. 

• Együttérző (szociális) empátiáról (törődésről) pedig akkor van szó, ha valaki meg tudja érezni, mit vár el tőle a másik és képes ennek megfelelően reagálni.

Magyarországon az empátia, mint fogalom elterjedése Buda Béla nevéhez kötődik, akinek 1978-ban jelent meg „Az empátia – a beleélés lélektana” című könyve.

Az ő meghatározásában az empátia – pszichológiai lényegét illetően – a nemverbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége, melyre eltérő mértékben, de mindenki képes.

Buda Béla véleményével összecsengve a kutatások azt mutatják, hogy természetes hajlamunk van az empátia kialakulására.

A társadalmi és kulturális tényezők azonban erősen befolyásolják, hogy hol, hogyan és kivel kapcsolatban nyilvánulunk meg empatikusan.

A mentális egészség szempontjából azok a személyek, akikben magas empátiával jellemezhetők, valószínűleg jobban működnek a kapcsolataikban. Hisz az empátia elengedhetetlen minden fajta sikeres interperszonális kapcsolat felépítéséhez mind a családban, mind a munkahelyen és ezeken túl is.

A munka világában tehát sokszor nehezen bánunk az empátia kérdésével.

Az empátia kapcsán hajlamosak vagyunk ketté választani a munkahelyi és a magánéleti szférát. Könnyebben mondjuk azt, hogy a családban, baráti kapcsolatokban segít ez a készség, míg a munkahelyen való alkalmazással kapcsolatban sokaknak kétségei vannak.

Miért fontos az empátia a munkahelyen?

A vállalatok számára egyre kritikusabb szempont, hogy olyan vezetőket alkalmazzanak, akik képesek mozgatni a szervezetet mind békeidőben, mind a kihívások idején.

Ehhez a vezetésfejlesztés hagyományos témáin túl kell tekinteni, és a sikerhez más típusú készségekkel is kell foglalkozni.

Az egyik ilyen készség, talán nem meglepő módon az empátia.

Az empátia tehát valójában azt jelenti, hogy megértjük mások igényeit, hogy tisztában vagyunk érzéseikkel és azzal, hogy ez hogyan befolyásolja észlelésüket, reakcióikat.

Nem arról van szó, hogy egyet kell értenie azzal, ahogyan mások látják a dolgokat, inkább arról, hogy hajlandóak és képesek vagyunk elfogadni, amit a másik átél.
A fenti definíció alapján az empátiát hagyományosan soft készségnek tartják, és így kevésbé hozzák kapcsolatba a teljesítménymutatókkal.
Első pillantásra valóban könnyű az altruizmussal kapcsolatba hozni. Ugyanakkor vannak kézzelfogható előnyök, amelyek abból származnak, hogy megértjük, mire van szüksége a körülöttünk lévőknek. És ez független attól, amit mi érzünk, gondolunk.

Valójában azok a vezetők, akik időt szánnak alkalmazottjaik igényeinek megértésére, támogatást nyújthatnak számukra ahhoz, hogy tovább lépjenek, és megküzdjenek azokkal a kihívásokkal vagy kérdésekkel, amelyek akadályozzák őket a céljaik elérésében.
Azáltal, hogy megértik és a munkavállalók rendelkezésére bocsátják azt, amire szükségük van a sikerhez, a vezetők bizalmat építhetnek, ezáltal erősítik a munkavállalóikkal fennálló kapcsolataikat. És ebből következően a kollégák közötti kapcsolatokat is, ami jobb együttműködéshez és magasabb eredményességhez is vezet.

Egy 38 országban 6731 menedzser részvételével végzett vizsgálat adatai szerint a munkahelyi empátia pozitívan kapcsolódik a munka teljesítményhez.

Azoknak a vezetőknek, akik nagyobb empátiát mutatnak a közvetlen beosztottjaikkal kapcsolatban, a főnökeik jobbra értékelik a teljesítményüket.

Az empátia kifejezése – mint az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú része – általában javítja az emberi interakciókat, és hatékonyabb kommunikációhoz és pozitív eredményekhez vezethet mind a munkában, mind az otthoni környezetben.

Akkor miért van mégis sok kétség az empátia munkahelyi fontosságával kapcsolatban?

Ha ennyi kézzelfogható előnnyel jár az empátia gyakorlása egy szervezeten belül, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem állnak e készség gyakorlásában élen a vezetők?

A legnyilvánvalóbb ok, vagy kifogás az, hogy bármilyen típusú érzelem kifejezését vagy felismerését a munkahelyen továbbra is a gyengeség egyik formájának tekintik.

„Csak  semmi személyes, ez csak üzlet.”

Természetesen, akárcsak az emberi interakciók vizsgálatakor, egy-egy viselkedés ritkán tekinthető csak egy tényező eredményének.

Így az empátiától való távolságtartásnak is számos oka van a fent említetten kívül is:

• az empátiát mutatni nehéz; időt és erőfeszítést igényel a tudatosság és a megértés kinyilvánítása,
• nem mindig könnyű megérteni, egy alkalmazott gondolkodásmódját, érzéseit vagy viselkedésének okát egy adott helyzetben,
• empátiát gyakorolni, azt jelentheti valaki számára, hogy másokat maga elé helyezi, ami kihívást jelenthet a mai versengő munkahelyi kultúrákban,
• sok szervezet a célok elérésére összpontosít, függetlenül attól, hogy ez a munkavállalók vagy a vezetők részéről milyen költségekkel jár.

Hogyan ösztönözhetik a szervezetek az empátiát a munkahelyen?

Szerencsére az empátia nem megváltoztathatatlan adottság.

El lehet sajátítani, lehet gyakorolni egyéni és szervezeti szinten egyaránt.

Ha elegendő időt és támogatást kapnak, a vezetők vezetői tréning, vezetői coaching vagy más módszer révén fejleszthetik és továbbfejleszthetik empátiás készségüket.

A szervezetek ösztönözhetik az empatikusabb munkakultúrát és számos, egyszerű módon segíthetnek a vezetőknek empátiás képességeik fejlesztésében.

Miben nyilvánulhat meg a szervezet támogatása?

• Beszélnek az empátia fontosságáról.

Kommunikálják a vezetők felé, hogy az empátia fontos, számít a szervezetben. Sok menedzser fontosabbnak tartja a csapattagok teljesítménye szempontjából a feladatorientált készségeket, például a tervezést és az ellenőrzést.

Ám a kutatások azt mutatják, hogy mások megértése, támogatása és fejlesztése ugyanolyan fontos, ha nem is fontosabb, különösen napjaink történéseit figyelembe véve.

A szervezet vezetése és a támogató területek feladata lehet annak elmagyarázása, hogy a másoknak adott idő és figyelem elősegíti az empátiát, ami viszont javítja teljesítményt és a hatékonyság érzését.

• Tanítják az aktív meghallgatás készségét.

A mások megértése és az érzések észlelése érdekében a vezetőknek tudniuk kell jól hallgatni.

Akik jók az aktív hallgatásban, ők tudják jelezni másoknak, hogy figyelnek rájuk, és kifejezik a közléssel kapcsolatos megértésüket.

Ha egy vezető jó hallgató, a munkatársai érzékelik a tiszteletét és növekszik az iránta való bizalom. A vezetőknek arra kell összpontosítaniuk, hogy meghallják a többiek közlése mögött rejlő jelentéseket. Figyeljenek nemcsak a szóbeli üzenetekre, hanem a nonverbális kommunikáció jelzéseire is, mint például a hang, a beszéd üteme, az arckifejezések és a gesztusok.

• Ápolják és ösztönzik az együttérzést.

A támogató vezetőket érdekli, hogy a munkatársaik hogyan érzik magukat és figyelembe veszik az üzleti döntéseknél azok alkalmazottakra, ügyfelekre és a közösségre gyakorolt ​​hatásait.

A szervezet akkor segíti az empátia erősítésében a vezetőit, ha a szokásos kinyilatkoztatások mellett hagy nekik időt együttérző gondolkodásra és ennek megfelelő vezetői reakciók kialakítására.

• Támogatják a multikulturális működésmódot.

Az empatikus képesség különösen fontos a globális szervezetekben vagy multikulturális közegben dolgozó vezetők számára.

A kultúrák közötti együttműködés megköveteli a vezetőktől, hogy megértsék az embereket, akik akár nagyon eltérő perspektívákkal és tapasztalatokkal rendelkeznek.

Az empátia érdeklődést és elismerést vált ki mások iránt, előkészítve az utat a hatékonyabb munkakapcsolatokhoz.

6 módszer,

ahogyan a vezetőként empátiát mutathatsz a munkahelyen

1. Szánj időt a beosztottjaid napi problémáinak megismerésére!

Sokak számára a hangsúly a konkrét feladatok vagy projektek eredményeinek megismerésén van.

Sajnos ez a szűk fókusz nem ad lehetőséget annak megismerésére, hogy bizonyos tényezők milyen hatással lehetnek a munkatársak eredményességére vagy a kijelölt feladatok elvégzésére. Például sok vezető nem érzékeli, hogy egy alkalmazott elbocsájtása, vagy egy vezető csere hogyan hat a megmaradó csapattagokra.

2. Figyelj a túlmunka jeleire a munkatársak esetében!

A kiégés manapság valódi probléma és komoly kockázatot jelent azokban a munkakörökben, ahol fokozott a stressz terhelés és nagy nyomás alatt dolgoznak a munkatársak. Sokan több órát töltenek el fokozott stresszhelyzetben és nehéz a munka és a magánélet összeegyeztetése is.

Az empatikus vezetők képesek felismerni (saját és) mások túlterheltségének jeleit, mielőtt a kiégés olyan mértékűvé válna, hogy az megbetegedéssel, vagy más komolyabb következménnyel járna.

Tehát rendszeresen fordíts időt arra, hogy megnézd a csapatod tagjait, és felmérd, hogyan kezelik a jelenlegi munkaterhelésüket.

3. Mutass őszinte érdeklődést mások igényei, reményei és álmai iránt!

Az empatikus vezetés része az, hogy megértsük az egyes beosztottjaink egyedi igényeit és céljait. És hogy hogyan lehet a munkafeladatokat úgy elosztani, hogy ezzel a lehető legjobban hozzájáruljunk a szervezeti teljesítményhez és az alkalmazottak elégedettségéhez is.

A csapat tagjai, akik úgy látják, hogy vezetőjük elismeri őket, elkötelezettebbek és motiváltabbak a következő feladatokat illetően.

4. Mutass hajlandóságot arra, hogy segítesz a beosztottjaidnak, ha személyes problémájuk adódik.

A munka és a magánélet közötti határok egyre jobban elmosódnak, különösen a jelenlegi járvány- és válsághelyzetben.

Az empatikus vezetők megértik, hogy a munkatársaik a napi munka felelőssége mellett személyes problémákkal is szembesülnek.

Felismerik, hogy szerepet kell vállalniuk csapattagjaik támogatásában ezekben a nehéz élethelyzetekben.
A nyílt, őszinte kommunikáció ösztönzése és fenntartása jó módszer a pszichológiai biztonság fokozására.

Ez segít abban, hogy a csapat tagjai számára természetes legyen, hogy jelzik igényüket a segítségre, amikor erre szükségük van.

5. Maradj nyitott!

Az empátia kialakulásának egyik első lépése, a saját feltételezések, hiedelmek elengedése és a másik személy perspektívájába való belehelyezkedés.

Hallgasd meg a másikat figyelemmel és próbáld megvizsgálni a helyzetet az ő szemszögéből.

Ne kezdj rögtön vitába, inkább kérd meg a másik személyt, hogy írja le részletesebben a helyzetet, hogy minél jobban meg tudd azt érteni.

6. Vigyázz a saját mentális egészségedre!

Ha nem tudod kezelni a saját érzelmeidet, folyamatosan stressz alatt állsz, stressz tünetek mutatkoznak nálad, esetleg már a kiégés szélén vagy, nehéz lesz számodra megérteni, hogy mások mit élnek át.

Gyakorold ezeket a készségeket az empátia fejlesztéséhez.

Ha érdeklődsz mások gondolatai, érzések és tapasztalatai iránt, azzal bizalmi kapcsolatokat alakítasz ki. Ezzel pszichológiai biztonságot teremtesz a munkatársaid számára, ami nagyban hozzájárul a csapatod és szervezeted sikereihez.