fbpx

Goleman: Fókusz

„A vezető figyelmi mezeje – vagyis azok a kitüntetett ügyek és célok, amelyekre fókuszál – irányítja az őt követők figyelmét, függetlenül attól, hogy ezt a vezető explicit módon is megfogalmazza-e. Az emberek az alapján döntik el, mire fókuszáljanak, hogy benyomásaik szerint a vezetők mire fókuszálnak. Ez a tovagyűrűző hatás további felelősséget ró a vezetőkre: nemcsak a saját figyelmüket irányítják ugyanis, hanem nagy részben a többiekét is.”

A fenti idézetet Daniel Goleman Fókusz című könyvéből emeltem ki. Goleman neve az érzelmi intelligencia elmélete kapcsán került a köztudatba és ebben a témában több könyve is megjelent.

A Fókusz című könyvében azt járja körbe, hogyan befolyásolja a figyelmi fókusz az életünk különböző területeit.

Magánéleti és üzleti példákon keresztül mutatja meg, milyen hatást tudunk elérni azzal, ha figyelmünket tudatosan ráirányítjuk egy adott célra, témára.

A számos, hétköznapi életből vett esetleírás teszi olvasmányossá és elgondolkodtatóvá a könyvet.

Vezetők, értékesítők, kutatásban dolgozók, szülők, coachok (sicc!) mind találhatnak olyan fejezetet, amely rávilágít a saját fókuszáltságuk fontosságára.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
940
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ 

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#érzelmiintelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#ÉrzelmiIntelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió#hapéntekakkorpszichológia; #érzelmiintelligencia; #önismeret; #empátia; #EQ; #kommunikációfejlesztés; #önfejlesztés; #konfliktuskezelés; #motiváció; #empátia; #D.Goleman; #coachingéspszichológia;
„Egy ilyen okos ember és mégis, hogy viselkedhet így másokkal?
A minap egy beszélgetésben tette fel ezt a kérdést az egyik ügyfelem, de gondolom, mindannyian találkoztunk már hasonló jelenséggel, amikor egy tájékozott, intelligens ember teljesen ügyetlenné válik társas helyzetben.
Hasonló felismerés indította el az érzelmi intelligencia kutatásokat a 80-as években. Igen, ez egy alig 40 éve ismert jelenség…
Maga az érzelmi intelligencia fogalma azért született meg, mert felismerték, hogy a hagyományos intelligencia meghatározások kevésbé alkalmasak az élet különböző területein elért sikerek, beválások bejóslására. Hisz az, hogy valaki hogyan boldogul a munkahelyén, milyen karrierutat tud bejárni, az nem csak kizárólag az intellektuális képességein múlik, hanem azon is, hogy hogyan viselkedik társas helyzetekben, mennyire tud olvasni mások megnyilvánulásaiból és mennyire van tisztában a saját működésével.
Az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salovey (1990) írták le először, de a köztudatba Daniel Goleman 1995-ben megjelent könyve révén került be.
D. Goleman leírásában az érzelmi intelligencia öt összetevőből áll:
1. Éntudatosság, saját állapotunk, érzelmeink pontos és tudatos észlelése
2. Önszabályozás, önkontroll, érzelmeink kezelésének képessége
3. Motiváció, elköteleződés
4. Empátia, mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása
5. A társas viszonyok kezelése, kommunikáció, konfliktuskezelés
Az EQ-val kapcsolatban az a jó hír, hogy az IQ-val szemben fejleszthető, bármelyik területének edzése hozzájárul EQ-nk erősítéséhez!
Az érzelmi intelligencia arra is hatással van, hogy hogyan kezelünk stresszel járó helyzeteket. Egy közelmúltbeli, sürgősségi személyzet körében végzett kutatás arra mutat rá, hogy a magas EQ-jú személyek inkább kihívásnak tekintik a vészhelyzetet és képesek átvenni a helyzet megoldása érdekében az irányítást. Ezzel szemben az EQ-ban alacsonyabb értéket mutató személyek fenyegetésnek tekintik a cselekvésre felszólító helyzetet, és hajlamosak átengedni a döntést, esetleg megpróbálnak elmenekülni a helyzetből.
Egy másik fontos, közelmúltbeli kutatás a közösségimédia használat negatív hatására hívta fel a figyelmet. A személyes interakciók nagyobb lehetőséget biztosítanak az érzelmi közelségre és kapcsolódásra, mint az online kommunikáció. Az elmúlt két évtizedben az e téren bekövetkezett változások hosszabb távon pl. az empátia csökkenésének veszélyével járhatnak.
Öt tipp az EQ fejlesztéséhez:
1. Figyelj az érzéseidre! Időről időre tudatosítsd magadban, hogy vagy éppen, milyen érzések vannak benned?
2. Gyakorold az érzelmeid kifejezését! Fogalmazd meg egyes szám első személyben, akár pozitív, akár negatív érzelmi állapotban vagy: „Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy…”
3. Próbáld meg beleképzelni magad mások helyzetébe, eljátszani a gondolattal, hogy mi járhat a fejükben, mi lehet fontos számukra…
4. Teremts magad számára időt, hogy tisztázd, milyen értéke a legfontosabb számodra, mi az, ami a leginkább motivál téged…
5. Teremts magadnak lehetőséget olyan emberi kapcsolódásokra, amelyekben őszintén, segítő módon kaphatsz és adhatsz visszajelzést.
... See MoreSee Less

5 days ago

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!