fbpx

Extrovertáltak és introvertáltak a karanténban

 

Eltérő adatokat találhatunk az extro- és introvertáltak népességbeli arányáról.

Vannak mérések, amelyek szerint az emberek között mintegy fele-fele arányban van jelen a kétféle irányultság.

Mit jelent a négy fal közé szorítottság a két csoport számára?

 

Mit tesznek és mit tehetnek?

A koronavírus okozta helyzet, amikor az otthonmaradással és a távolságtartással tudunk a legtöbbet tenni a járvány fékezéséért.

Ez különösen érzékenyen érintheti az extrovertáltakat, akik a környezetükből, a többi emberből merítik energiájukat.

Mit is jelent az extrovertált és az introvertált?

Jung

Az introverzió-extroverzió fogalmát Carl Gustav Jung vezette be a pszichológiában.

A fogalompár arra utal, hogy figyelmünk milyen mértékben irányul befelé, önmagunk felé, vagy kifelé, a külvilág felé.

Az introverzió tehát befelé fordulást, míg az extroverzió kifelé fordulást jelent.

 

Az, hogy az extroverzió-introverzió skálán hol helyezkedünk el, az befolyásolja emberi kapcsolatainkat, munkastílusunkat, tempónkat, érdeklődésünk irányultságát.

Az introvertált típusba tartozókat a saját a belső történéseik foglalkoztatják.

Mivel náluk „belül forog intenzíven a film”, ez köti le a figyelmüket, hosszabb az ingerfeldolgozás ideje, ezért a külső történésekre lassabb tempóban reagálnak.

Az introvertált fenntartással, gyanakvással fordul a külvilág felé.

Csendesek, megfontoltak, elsősorban négyszemközti helyzetben, vagy kisebb csoportban érzik magukat komfortosan, nagy társaságban, idegen közegben feszélyezetten mozognak, lassan oldódnak fel.

A változásokra jellemzően rugalmatlanul reagálnak.

Az extrovertáltak minden figyelmét és érdeklődését az emberek, események és a külső élmények kötik le, és ezekre fordítják figyelmüket.

Közvetlenek, beszédesek, nyitottak, könnyen barátkoznak.

Kiterjedt kapcsolatrendszerük van, kedvelik az új, érdekes, izgalmas helyzeteket, természetes számukra a kommunikáció közben a másik megérintése, a másikhoz való fizikai közelség megteremtése.

Szeretik, ha történnek velük a dolgok, akár, ha egyszerre több izgalmas esemény zajlik körülöttük.

A változás számukra a normál működésmódot jelenti.

Milyen változást hozott a COVID-19?

A járvány előtti, ingergazdag, versengő, felgyorsult világ inkább kedvezett az extrovertáltaknak.

Számtalan offline kapcsolódási lehetőség, utazás, több ezer fős programok, mind, mind az extrovertáltak igazi paradicsomai.

Ez szűnt meg, legalábbis egy időre a COVID-19. megjelenésével.

Az extrovertáltak elveszítették komfortos működésmódjuk legfontosabb terepeit.

Hogyan lehet ehhez alkalmazkodni?

Egy extrovertáltat idézek:

az akklimatizálódás egy küzdelem még most is. A pánikrohamhoz hasonlót élek át, ha nem tudom elhagyni a lakást, akár egy néhány perces sétára.

Szüksége van mindenkinek valamiféle stratégia kidolgozására a túlélés érdekében.

Többen átköltöztették egész kapcsolatrendszerüket a digitális térbe és reggeltől reggelig interakcióban vannak.

Ilyen módon reggeliznek, kávéznak, ebédelnek, néznek sorozatot, társasoznak barátaikkal.

Végülis a szociális távolságtartás nem azonos a szociális elszigeteltséggel.

Az extrovertáltak esetében tehát az a legfontosabb, hogy aktívan kommunikáljanak bármilyen platformon azokkal az emberekkel, akik energiát adnak nekik, és vegyenek részt közös tevékenységeikben.

A másik lehetőségük ezekben a napokban, hogy kialakítanak egy tevékenységlistát, egy menetrendet, amelyért felelősséget tudnak vállalni és ezeket hajtsák végre rendszeresen.

Kicsit könnyebb helyzetben van, akinek van háziállata, akiről tud gondoskodni és akihez tud szólni.

Az extrovertáltak jobban teszik, ha a telefonos hívások helyett inkább videobeszélgetést választanak.

Ennek révén jobban tudnak kapcsolódni kollégáikal, barátaikkal, több ingert és érdekességet rejtenek a videohívások, mint az egyszerű hanghívások.

Az ebbe a típusba tartozóknak segít, ha naponta felhívnak néhány ismerőst, barátot.

Ha az ismerősök valami miatt kevésbé elérhetők, az extrovertáltak használhatják kommunikációs igényüket mások segítésére is.

Sok idős, magányos ember van, aki örömmel veszi, ha valakivel tud beszélgetni egy jót.

Mivel az extrovertáknak nagyobb az ingeréhségük és aktivitási szintjük, mint az introvertáltaknak, fontos, hogy naponta legyen egy projektjük, amivel foglalkoznak.

Feladatok, amelyek élvezetesek és fenntartják az érdeklődésüket, például újszerű rejtvények, kreatív tevékenységek, másokkal közös aktivitások, de lehet a lakás újra rendezése, és akár meditáció is.

Lehet, hogy még nem rendezte át a szekrényét?

Vagy nem tette el fotóit egy albumba?

Most itt az ideje.

És mi a helyzet az introvertáltakkal? 

A fentiek mellett azt sem állíthatjuk, hogy az introvertáltaknak egyszerű a pandémia időszaka.

Bár születtek már olyan elnevezések, hogy 2020 az introvertáltak éve.

És az érintettektől hallhatunk ilyeneket, hogy „egész életemben erre a napra vártam”.

Vagy „végre valami olyasmit tehetek, amiben jól vagyok: otthon maradok és elkerülöm az embereket!”.

Elméletileg a karantén valóban hasonlíthat az introvertáltak kedvenc működésmódjához, ám a helyzet a valóságban sokkal másabb lehet.

Hisz az introvertáltak valóban szeretnek egyedül, csendben tenni-venni, ám sok esetben vágynak az emberek közelségére, ha nem is a társaságára.

Emellett a vírushelyzet okozta óriási változás és bizonytalanság, a beömlő hatalmas mennyiségű információ az introvertáltak számára nehezebben feldolgozható és elviselhető, fokozott szorongással járhat.

Egy másik kihívás az intravertáltak számára, ha extrovertált partnerrel töltik a karantén időszakát.

Persze ez fordítva is ugyanúgy igaz.

Nem egyszerű egy kis lakásban hónapokig összezárva két, nagyon eltérő igényű embernek.

Ez a fajta közös élet rendkívüli őszinteséget és sok munkát igényel.

Hogy legyen az introvertált egyedül egy kis térben, ahol ott a másik?

Hogy ne legyen sok, találjon magának más kommunikációs partnert és elfoglaltságot az extrovertált partner?

Viszont mindkettejüknek nagyszerű ebben a helyzetben megélni, hogy valakivel beszélgethetnek és tartoznak valakihez.

Ezek a hónapok soha vissza nem térő lehetőséget adnak a két irányultság képviselőjének, hogy megértsék a másik motivációját, szükségleteit, gondolkodásmódját.

Mindez szükséges is ahhoz, hogy a karantén végére nem felbomlott, hanem megerősödött kapcsolatokkal kerüljünk ki.

És ha coachként tudlak támogatni, akkor itt tudsz jelentkezni: 

https://www.puskarildiko.hu/#jelentkezes

Vagy ezen a számon is megtalálsz: 

0630-9281-469

Ha tréningen szeretnél velem találkozni, akkor itt is elérsz (persze mostanában csak virtuális módon…): Megtartó Vezető képzés vagy DISC Kommunikációs képzés.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
940
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ 

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#érzelmiintelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#ÉrzelmiIntelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió#hapéntekakkorpszichológia; #érzelmiintelligencia; #önismeret; #empátia; #EQ; #kommunikációfejlesztés; #önfejlesztés; #konfliktuskezelés; #motiváció; #empátia; #D.Goleman; #coachingéspszichológia;
„Egy ilyen okos ember és mégis, hogy viselkedhet így másokkal?
A minap egy beszélgetésben tette fel ezt a kérdést az egyik ügyfelem, de gondolom, mindannyian találkoztunk már hasonló jelenséggel, amikor egy tájékozott, intelligens ember teljesen ügyetlenné válik társas helyzetben.
Hasonló felismerés indította el az érzelmi intelligencia kutatásokat a 80-as években. Igen, ez egy alig 40 éve ismert jelenség…
Maga az érzelmi intelligencia fogalma azért született meg, mert felismerték, hogy a hagyományos intelligencia meghatározások kevésbé alkalmasak az élet különböző területein elért sikerek, beválások bejóslására. Hisz az, hogy valaki hogyan boldogul a munkahelyén, milyen karrierutat tud bejárni, az nem csak kizárólag az intellektuális képességein múlik, hanem azon is, hogy hogyan viselkedik társas helyzetekben, mennyire tud olvasni mások megnyilvánulásaiból és mennyire van tisztában a saját működésével.
Az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salovey (1990) írták le először, de a köztudatba Daniel Goleman 1995-ben megjelent könyve révén került be.
D. Goleman leírásában az érzelmi intelligencia öt összetevőből áll:
1. Éntudatosság, saját állapotunk, érzelmeink pontos és tudatos észlelése
2. Önszabályozás, önkontroll, érzelmeink kezelésének képessége
3. Motiváció, elköteleződés
4. Empátia, mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása
5. A társas viszonyok kezelése, kommunikáció, konfliktuskezelés
Az EQ-val kapcsolatban az a jó hír, hogy az IQ-val szemben fejleszthető, bármelyik területének edzése hozzájárul EQ-nk erősítéséhez!
Az érzelmi intelligencia arra is hatással van, hogy hogyan kezelünk stresszel járó helyzeteket. Egy közelmúltbeli, sürgősségi személyzet körében végzett kutatás arra mutat rá, hogy a magas EQ-jú személyek inkább kihívásnak tekintik a vészhelyzetet és képesek átvenni a helyzet megoldása érdekében az irányítást. Ezzel szemben az EQ-ban alacsonyabb értéket mutató személyek fenyegetésnek tekintik a cselekvésre felszólító helyzetet, és hajlamosak átengedni a döntést, esetleg megpróbálnak elmenekülni a helyzetből.
Egy másik fontos, közelmúltbeli kutatás a közösségimédia használat negatív hatására hívta fel a figyelmet. A személyes interakciók nagyobb lehetőséget biztosítanak az érzelmi közelségre és kapcsolódásra, mint az online kommunikáció. Az elmúlt két évtizedben az e téren bekövetkezett változások hosszabb távon pl. az empátia csökkenésének veszélyével járhatnak.
Öt tipp az EQ fejlesztéséhez:
1. Figyelj az érzéseidre! Időről időre tudatosítsd magadban, hogy vagy éppen, milyen érzések vannak benned?
2. Gyakorold az érzelmeid kifejezését! Fogalmazd meg egyes szám első személyben, akár pozitív, akár negatív érzelmi állapotban vagy: „Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy…”
3. Próbáld meg beleképzelni magad mások helyzetébe, eljátszani a gondolattal, hogy mi járhat a fejükben, mi lehet fontos számukra…
4. Teremts magad számára időt, hogy tisztázd, milyen értéke a legfontosabb számodra, mi az, ami a leginkább motivál téged…
5. Teremts magadnak lehetőséget olyan emberi kapcsolódásokra, amelyekben őszintén, segítő módon kaphatsz és adhatsz visszajelzést.
... See MoreSee Less

5 days ago

0 hozzászólás

Trackbacks/Pingbacks

  1. DISC a csapatban - Lásd színesben a munkatársaidat! - Puskár Ildikó - […] ez az egyik leggyakoribb feszültségforrás a stílusok, elsősorban az intro- és extrovertáltak között. Ehhez kapcsolódnak az időnyomáshoz való viszonyulásban…

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!