fbpx

Útközben, egy életközépi válság skype-terápiája

Útközben, egy életközepi válság skype-terápiája

Most egy olyan, egy ülésben elolvasható könyvet ajánlok, amely mind szakembereknek mind klienseknek érdekes olvasmányt, önismereti utazást kínál.

Két dolog miatt vártam, hogy kezembe vehessem Szél Dávid, Útközben, egy életközepi válság skype-terápiája című könyvét.

Az egyik, maga a téma: egy életközépi krízist és annak szövevényeit követhetjük végig a főhős révén, a másik pedig a módszer, ahogy együtt dolgoznak a klienssel, ez pedig a skype terápia.

Miért érdekes ez számomra és miért gondolom, hogy érdemes másnak is elolvasni?

Tréningeken, vezetői coachingokban gyakran találkozom a 35-45 éves korosztállyal. Látom, hallom, sokan milyen nyomás alatt élnek. Nem könnyű megfelelni a munkahelyen másoknak, önmaguknak. Már a karrierjük közepén tartva, sokszor komoly eredményekkel maguk mögött, amelyek észrevétlenül és folyamatosan a jövőre vonatkozó elvárásokká alakulnak.

Sikerek és sikertelenségek formálják a kérdéseket:

Jó úton járok?

Mit ér az, amit elértem?

Mit várhatok még?

Folytassam?

Váltsak?

Otthon család, férj/feleség és gyerekek rengeteg napi tennivalóval. Kevés idő és energia marad egymásra, magukra. Jönnek az eddig az életszakaszig ismeretlen kétségek, nehézségek, problémák.

Egy ilyen esetet olvashatunk a könyvben több, mint egy évet végig kísérve.

A hasonló életkorban lévőknek számtalan aha élményük, kapcsolódási pontjuk akadhat olvasás közben és azt is végig követhetjük, ahogy a főhős, Miklós ezeken a konfliktusokon, megoldandó élethelyzeteken dolgozik magában.

Mindezt nagyrészt skype-on keresztül.

Bár coach vagyok és nem terapeuta, de a coaching folyamatok hordoznak hasonlóságot a terápiás folyamattal. A keretek, szabályok, ahogy a kliensről gondolkodok, ahogy alakul a coach-coachee kapcsolat, mindkét típusú segítő folyamat fontos jellegzetességei.

Az utóbbi időben én is dolgozok coachként skype-on keresztül is.

Én is azt tapasztalom magamon, hogy még inkább kiélesednek az érzékek, fókuszáltabbá válik a figyelem, más coaching eszközök alkalmazhatók, mint a személyes találkozások során.

Izgalmas és hatékony módszer (néha az egyetlen lehetséges megoldás)  tud lenni a skype-on keresztüli támogatás.

Ám azt is megerősítem, hogy sokat segít, felgyorsítja a változást, ha legalább egy valós, személyes találkozást be tudunk illeszteni a folyamatba.

Érdekes volt olvasóként is bekukkantani ebbe a módszerbe.

A történetre visszatérve, érdekes kísérlet lehet az egyes fejezetek végén elgondolkodni, vajon mi ebben az élethelyzetben mit tennénk, hogy döntenénk, mi lenne a következő lépésünk.

Útközben

És ha coachként tudlak támogatni, akkor itt tudsz jelentkezni: 

https://www.puskarildiko.hu/#jelentkezes

Vagy ezen a számon is megtalálsz: 

0630-9281-469

Ha tréningen szeretnél velem találkozni, akkor itt megtalálsz: Megtartó Vezető képzés vagy DISC Kommunikációs képzés.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
940
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ 

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#érzelmiintelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#ÉrzelmiIntelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió#hapéntekakkorpszichológia; #érzelmiintelligencia; #önismeret; #empátia; #EQ; #kommunikációfejlesztés; #önfejlesztés; #konfliktuskezelés; #motiváció; #empátia; #D.Goleman; #coachingéspszichológia;
„Egy ilyen okos ember és mégis, hogy viselkedhet így másokkal?
A minap egy beszélgetésben tette fel ezt a kérdést az egyik ügyfelem, de gondolom, mindannyian találkoztunk már hasonló jelenséggel, amikor egy tájékozott, intelligens ember teljesen ügyetlenné válik társas helyzetben.
Hasonló felismerés indította el az érzelmi intelligencia kutatásokat a 80-as években. Igen, ez egy alig 40 éve ismert jelenség…
Maga az érzelmi intelligencia fogalma azért született meg, mert felismerték, hogy a hagyományos intelligencia meghatározások kevésbé alkalmasak az élet különböző területein elért sikerek, beválások bejóslására. Hisz az, hogy valaki hogyan boldogul a munkahelyén, milyen karrierutat tud bejárni, az nem csak kizárólag az intellektuális képességein múlik, hanem azon is, hogy hogyan viselkedik társas helyzetekben, mennyire tud olvasni mások megnyilvánulásaiból és mennyire van tisztában a saját működésével.
Az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salovey (1990) írták le először, de a köztudatba Daniel Goleman 1995-ben megjelent könyve révén került be.
D. Goleman leírásában az érzelmi intelligencia öt összetevőből áll:
1. Éntudatosság, saját állapotunk, érzelmeink pontos és tudatos észlelése
2. Önszabályozás, önkontroll, érzelmeink kezelésének képessége
3. Motiváció, elköteleződés
4. Empátia, mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása
5. A társas viszonyok kezelése, kommunikáció, konfliktuskezelés
Az EQ-val kapcsolatban az a jó hír, hogy az IQ-val szemben fejleszthető, bármelyik területének edzése hozzájárul EQ-nk erősítéséhez!
Az érzelmi intelligencia arra is hatással van, hogy hogyan kezelünk stresszel járó helyzeteket. Egy közelmúltbeli, sürgősségi személyzet körében végzett kutatás arra mutat rá, hogy a magas EQ-jú személyek inkább kihívásnak tekintik a vészhelyzetet és képesek átvenni a helyzet megoldása érdekében az irányítást. Ezzel szemben az EQ-ban alacsonyabb értéket mutató személyek fenyegetésnek tekintik a cselekvésre felszólító helyzetet, és hajlamosak átengedni a döntést, esetleg megpróbálnak elmenekülni a helyzetből.
Egy másik fontos, közelmúltbeli kutatás a közösségimédia használat negatív hatására hívta fel a figyelmet. A személyes interakciók nagyobb lehetőséget biztosítanak az érzelmi közelségre és kapcsolódásra, mint az online kommunikáció. Az elmúlt két évtizedben az e téren bekövetkezett változások hosszabb távon pl. az empátia csökkenésének veszélyével járhatnak.
Öt tipp az EQ fejlesztéséhez:
1. Figyelj az érzéseidre! Időről időre tudatosítsd magadban, hogy vagy éppen, milyen érzések vannak benned?
2. Gyakorold az érzelmeid kifejezését! Fogalmazd meg egyes szám első személyben, akár pozitív, akár negatív érzelmi állapotban vagy: „Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy…”
3. Próbáld meg beleképzelni magad mások helyzetébe, eljátszani a gondolattal, hogy mi járhat a fejükben, mi lehet fontos számukra…
4. Teremts magad számára időt, hogy tisztázd, milyen értéke a legfontosabb számodra, mi az, ami a leginkább motivál téged…
5. Teremts magadnak lehetőséget olyan emberi kapcsolódásokra, amelyekben őszintén, segítő módon kaphatsz és adhatsz visszajelzést.
... See MoreSee Less

4 days ago

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!