fbpx

Robert Capa és az a bizonyos X generáció

Szinte mindennap felbukkan egy cikk a generációk témájában. X generáció mellett Y, Z, sőt Alfa generációkról is beszélünk.

De vajon miért éppen ezek a betűk jelölik az egyes nemzedékeket?

Tegyük félre egy pillanatra, azt, hogy valós jelenségnek és valós problémának tekintjük-e  a generációs problémát és tekintsünk vissza arra, hogyan is alakultak ki az elnevezések.

Magát a generáció szót a XIX. század közepén írták le először abban az értelemben, ahogy ma használjuk. A megfogalmazás Karl Mannheim nevéhez kötődik, aki magyar származású volt, és a múlt század húszas éveiben írta meg ebben a témában az első tanulmányt.

Ettől kezdve nevezzük az azonos korban születettek csoportját generációknak.

Az első betűvel jelölt nemzedék az X.

De miért épp X?

Honnan jön ez a titokzatos elnevezés?

Érintettként érdekelt az elnevezés eredete. Összegyűjtöttem néhány kultúrtörténeti érdekességet, amelyek hozzájárultak azokhoz a jelentéstartalmakhoz, amelyek X generációhoz kötődnek.

Az X generációs címke, ahogy ezt ma használjuk, azokat jelöli, akik nagyjából 1961(1965) és (1979) 1983 között születtek.

Az ebben az időszakban születetteket először baby bustersként (baby csőd) emlegették az amerikai szakirodalomban, mivel 1964 után észrevehetően csökkent a születések száma.

Maga az X elnevezés megszületése megelőzte a ma ezzel a betűvel jelölt generációt.

A témával foglalkozók többsége egyetért abban, hogy a „Generation X” kifejezést 1953-ban Robert Capa, alias Friedman Endre használta majdnem egy évtizeddel ezelőtt, hogy a nevezett generáció tagjai megszülettek volna.

Capa fatalista, egyébként baby boomer fiatalokat illetett ezzel a cimkével, akik az előző generáció szemüvegén át bizonytalanul, céltalanul mozogtak a világban, és akik nehezen kiismerhetők voltak az akkori felnőtt korosztály számára.

1953-ban nem csak Capa, hanem Dr. John Ulrich is részletezett egy X generációval jelölt jelenséget a „A királynő generációja: fiatalok változó világban” című írásában, ami az Egyesült Királyságban jelent meg a Picture Postban.

1964-ben bukkant fel legközelebb a kifejezés, amikor is Jane Hamblett és Charles Deverson tett kísérletet arra, hogy megragadják nemzedékük főbb jellemzőit a Beatle mánia korszakában, szintén X generáció kifejezést használva.

És Billy Idolt is ez a könyv ihlette 1976-ban, amikor a zenekarának nevet keresett. Édesanyja könyvei között kutatva találkozott a fenti művel, ami annyira elnyerte a tetszését, hogy erről nevezte el punk-rock zenekarát – Generation X.

Innen datálható a Gen-X címke és a punk-rock zene összekapcsolódása.

A valós, ma annak tekintett X generáció elnevezése Douglas Coupland kanadai író és  vizuális művésztől származik, akinek X generáció című kultikus könyve 1991-ben jelent meg.

A könyv alapjául szolgáló cikkben arról van szó, hogy az idősek lenézik a fiatal generáció tagjait.

A mű maga egy olyan történetet mesél el, amiben a fiatal nemzedéknek elege lesz az egész világból, a fogyasztói társadalomból, a marketingből, reklámokból, a cél nélküli munkából, a zsarnokoskodó főnökökből és otthagyva mindezt, kivonulnak a társadalomból.

Érdekesség, hogy egy algebrai párhuzamként is felmerül az X elnevezés magyarázata: X, mint az ismeretlen, a változó, arra vonatkozik, hogy ennek a generációnak a tagjai nem akarták, hogy bármilyen módon definiálják, címkézzék őket.

Amint látjuk, ezt nem tudták elkerülni, sőt, az ő címkéjük vált a generációk megnevezésének origójává, őhozzájuk képest lett a következő Y, Z, stb.

Az X a változóból, ismeretlenből fix ponttá szelídült.

Mintha ugyanez történt volna magával a generációval is.

Az X-esek, akik a lázadók, akik nem akarják, hogy egy egységes masszaként tekintsenek rájuk, akik tagadják a hierarchikus működést, a konformista viselkedést…

Ráismerünk-e a saját nemzedékünkre?

Vagy közelebb járnánk az igazsághoz, ha az épp aktuális ifjú generációt neve lenne X?

Ui: mindeközben a Z generációs lányom épp arról beszél, hogy milyen felháborító, hogy a neten mindenhol arról van szó, hogy ők nem érnek semmit, lusták, mert nem voltak sorkatonák, az interneten nőttek fel, nem kellett tüzet csiholniuk…stb.

Forrás: https://sologenxwarriors.com/tag/robert-capa/?fbclid=IwAR337H6XTGmPWluB7zkFTNU5nhuBG8E_GibYCc0SNqvTZNLbyzk-ql-A4as

Örömmel veszem, ha megosztod velem a generációs tapasztalataidat.

Ezen a számon megtalálsz generációs különbözőségekből adódó kérdéseiddel is 🙂 0630-9281-469

És generációs kérdésekről itt is olvashatsz:  https://www.hdteam.hu/2016/10/rolad-szol-az-amerikai-szepseg-eletkozepi-valtozasok/ 

A személyiségfejlesztés 10 összetevője

A személyiségfejlesztés egy mély és összetett folyamat, amely során az egyén aktívan részt vesz saját magának és képességeinek fejlesztésében.

7 gyakori tévhit az introvertált munkavállalókról

Fedezd fel az introvertált munkavállalókkal kapcsolatos 7 gyakori tévhitet! Ismerd meg ezeket és értékeld jobban introvertált kollégáidat!

Önértékelés erősítése – DIY – Csináld magad!

Ha gyengült vagy még csak erősödőben van önértékelésünk, vannak egyszerű lépések, amelyeket megtehetünk az önértékelés fejlesztése érdekében. Használd őket!

Stresszhelyzet – DISC modell – eltérő stílusok, eltérő reakciók

A DISC rendszer jól használva optimalizálja az egyén viselkedését, illetve az egyén és környezete együttműködését stresszhelyzet esetén is.

Small talk – Hogyan kezdj bele introvertáltként?

Hogyan kezdj bele egy beszélgetésbe introvertáltként? A small talk is tanulható. 6 tipp, ami segít a beszélgetések beindításában.

Hogyan legyél sikeres introvertáltként az állásinterjún?

Introvertáltként is számos erősségünk van, amit tudunk jövendő állásainkban kamatoztatni. Vegyük ezeket birtokba és érezzük velük jól magunkat az állásinterjún is.

Dühös vagy? Hogyan NE szóljál be? Érzelmek irányítása

Ha kontrollálni tudod érzelmeidet, az segít abban, hogy lelkileg erősebbnek érezd magad. Az érzelmek kezelése is gyakorlást és kitartást igényel. 5 technika ennek gyakorlásához.

Mindig érdemes asszertívnek lenni?

Az asszertivitás nem mindig garantálja, hogy megkapod, amire szükséged van, de általában ez a legmegfelelőbb és legelőnyösebb választás.

DISC-kommunikációs és viselkedési riport

A DISC tipológia jelenti azt az elméleti és gyakorlati tudást, amelyet, mint viselkedéselemzési módszert az egész világon több mint 70 éve használnak.

Motivációs eszköztár vezetőknek

9 motivációs eszköz, amivel nagy eredményeket érhetsz el a munkatársaiddal való közös munka során.

Facebookon is megtalálsz!

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
Cover for Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó
940
Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

Pszichológusként, coachként abban támogatlak, hogy erőforrásaidból a legjobb megoldásokra találj.

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ 

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#érzelmiintelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió

5 TIPP AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ

Te melyikkel kezdenéd? Vagy már elkezdted? Írd meg kommentben!

#ÉrzelmiIntelligencia; #érzelemkifejezés; #érzelmekamunkahelyen #önismeret; #önreflexió#hapéntekakkorpszichológia; #érzelmiintelligencia; #önismeret; #empátia; #EQ; #kommunikációfejlesztés; #önfejlesztés; #konfliktuskezelés; #motiváció; #empátia; #D.Goleman; #coachingéspszichológia;
„Egy ilyen okos ember és mégis, hogy viselkedhet így másokkal?
A minap egy beszélgetésben tette fel ezt a kérdést az egyik ügyfelem, de gondolom, mindannyian találkoztunk már hasonló jelenséggel, amikor egy tájékozott, intelligens ember teljesen ügyetlenné válik társas helyzetben.
Hasonló felismerés indította el az érzelmi intelligencia kutatásokat a 80-as években. Igen, ez egy alig 40 éve ismert jelenség…
Maga az érzelmi intelligencia fogalma azért született meg, mert felismerték, hogy a hagyományos intelligencia meghatározások kevésbé alkalmasak az élet különböző területein elért sikerek, beválások bejóslására. Hisz az, hogy valaki hogyan boldogul a munkahelyén, milyen karrierutat tud bejárni, az nem csak kizárólag az intellektuális képességein múlik, hanem azon is, hogy hogyan viselkedik társas helyzetekben, mennyire tud olvasni mások megnyilvánulásaiból és mennyire van tisztában a saját működésével.
Az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salovey (1990) írták le először, de a köztudatba Daniel Goleman 1995-ben megjelent könyve révén került be.
D. Goleman leírásában az érzelmi intelligencia öt összetevőből áll:
1. Éntudatosság, saját állapotunk, érzelmeink pontos és tudatos észlelése
2. Önszabályozás, önkontroll, érzelmeink kezelésének képessége
3. Motiváció, elköteleződés
4. Empátia, mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása
5. A társas viszonyok kezelése, kommunikáció, konfliktuskezelés
Az EQ-val kapcsolatban az a jó hír, hogy az IQ-val szemben fejleszthető, bármelyik területének edzése hozzájárul EQ-nk erősítéséhez!
Az érzelmi intelligencia arra is hatással van, hogy hogyan kezelünk stresszel járó helyzeteket. Egy közelmúltbeli, sürgősségi személyzet körében végzett kutatás arra mutat rá, hogy a magas EQ-jú személyek inkább kihívásnak tekintik a vészhelyzetet és képesek átvenni a helyzet megoldása érdekében az irányítást. Ezzel szemben az EQ-ban alacsonyabb értéket mutató személyek fenyegetésnek tekintik a cselekvésre felszólító helyzetet, és hajlamosak átengedni a döntést, esetleg megpróbálnak elmenekülni a helyzetből.
Egy másik fontos, közelmúltbeli kutatás a közösségimédia használat negatív hatására hívta fel a figyelmet. A személyes interakciók nagyobb lehetőséget biztosítanak az érzelmi közelségre és kapcsolódásra, mint az online kommunikáció. Az elmúlt két évtizedben az e téren bekövetkezett változások hosszabb távon pl. az empátia csökkenésének veszélyével járhatnak.
Öt tipp az EQ fejlesztéséhez:
1. Figyelj az érzéseidre! Időről időre tudatosítsd magadban, hogy vagy éppen, milyen érzések vannak benned?
2. Gyakorold az érzelmeid kifejezését! Fogalmazd meg egyes szám első személyben, akár pozitív, akár negatív érzelmi állapotban vagy: „Nagyon hálás vagyok neked azért, hogy…”
3. Próbáld meg beleképzelni magad mások helyzetébe, eljátszani a gondolattal, hogy mi járhat a fejükben, mi lehet fontos számukra…
4. Teremts magad számára időt, hogy tisztázd, milyen értéke a legfontosabb számodra, mi az, ami a leginkább motivál téged…
5. Teremts magadnak lehetőséget olyan emberi kapcsolódásokra, amelyekben őszintén, segítő módon kaphatsz és adhatsz visszajelzést.
... See MoreSee Less

6 days ago

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ne várj tovább! Induljunk el együtt mielőbb!