Nem gondol, nem gondol, nem gondol…
Miért veszélyes a túlgondolás, az agyalás?
Míg Micimackónak minden erejére szüksége volt, hogy gondoljon valamire, addig vannak, akiknek ahhoz kell nagy erőfeszítés, hogy a fejükben elinduló gondolat hurrikánokat le tudják állítani.
Mi az a működési mód, amely lassítja, körülményessé teheti a döntéshozatalt?
Ami akadályt állíthat a Nem-et mondás, vagy éppen egy kérés megfogalmazása elé.
Ami egy pillanatnyi negatívnak tűnő jelből a másodperc tört része alatt tragédiát képes kreálni.
Ami negatívan hathat mentális egészségünkre, reziliencia képességünkre.
Ez a túlgondolás vagy hétköznapi nyelven agyalás.
Képzeljünk el egy autót, amely elakadt a sárban, a kerekei csak forognak és forognak, nem halad előre, de mélyebbre és mélyebbre süllyed a mocsárba…
Épp így működünk, amikor teret engedünk a túlgondolásnak!
Gondolkodásmódunk feltérképezése önismeretünk része.
Akik hajlamosak a túlzott agyalásra, arról számolnak be, hogy egy információ, egy inger kapcsolóként beindít egy hömpölygő, egyre dagadó gondolatáramot bennük, amelyet nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak mederben tartani.
A felmerülő gondolatok újabb és újabb átgondolandó kérdéseket hoznak magukkal.
Ez vajon miért történt?
Mi lett volna, ha ezt teszem?
Ha legközelebb ezt választom, nézzük, milyen következményei lehetnek?
a, b,c,d… és ezek milyen hatással járnak?
Ráadásul az így felmerülő gondolatok, lehetőségek nagy része negatív. Ezeket ismételve, elemezve belecsúszhatunk egy negatív spirálba, minek révén egyre rosszabb hangulatba is kerülünk.
Sok esetben nincs is tudatában ennek az, aki sokat agyal.
Csak egy kommunikáció-fejlesztési folyamatban lát rá a működésmódjára, amikor a körülményes megfogalmazáson vagy éppen a határozatlan véleménynyilvánításon, mint azzal összefüggő viselkedésmódokon dolgozik.
A túlgondolást az azzal élők többnyire a személyiségük megváltoztathatatlan jellemzőjének tekintik.
És bár szenvednek tőle, nem gondolják azt, hogy lenne módszer ennek leküzdésére.
Pedig az önismeretünk fejlesztése révén ezen is tudunk változtatni.
Te is hajlamos vagy a túlgondolásra?
Megtudhatod, ha megválaszold magadnak a következő kérdéseket:
- Hajlamos vagy kis dolgokat felnagyítani, bolhából is elefántot csinálni?
- Ha idegesnek érzed magad, gyakran csak a gondolataidra tudsz koncentrálni?
- Gyakran előfordul, hogy nem is tudod, hogyan jutottál el egy adott gondolathoz?
- Fontosnak tartod, hogy jobban kordában tudd tartani a gondolataidat?
- Gyakran küzdesz azzal, hogy leállítsd a negatív gondolataidat?
- Döntési helyzetben sokszor vissza-visszatérsz egy-egy lehetőséghez és újra kezded az átgondolást még akkor is, ha már többször ugyanarra a megoldásra jutottál?
Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolsz, akkor valószínűleg hajlamos vagy a rágódásra, „túlagyalásra”.
7 módszer, amely segít a túlgondolás megfékezésében.
Ismerd meg a triggereidet!
Mindenki esetében vannak olyan gondolatok vagy témák, amelyek nagyobb valószínűséggel váltják ki a „gondolatmenést”.
Lehet, hogy a főnököd vagy a házastársad reakciói idézik elő nagyobb valószínűséggel. Másoknál lehet, hogy azok a helyzetek, amikor nem figyelnek rájuk, vagy éppen nagyon figyelnek, vagy az a lehetőség, hogy idegen emberek előtt kell megszólalni.
Kapcsolj ki, kapcsolj át!
Amikor az embereknek „túl sok minden van a fejükben”, ez a nem kívánt gondolatok eluralkodását jelenti.
Van, hogy úgy akarjuk ezt megoldani, hogy ki akarunk mindent törölni a fejünkből. Ne gondolj a fehér elefántra…
Sikerül? Nem nagyon.
Az agyunk nem érti a „Nem” parancsokat, csak a fehér elefántra fog emlékezni.
A fehér elefánt helyett a túlgondolás megfékezésének legjobb módja első lépésben az agyalásnak, mint jelenségnek az észszerű elfogadása.
Figyeljük meg, tudatosítsuk, ám ne értékeljük a nem kívánt gondolatainkat.
Aha, most az van, hogy kezdjük túlgondolni.”
A másik, amit tehetünk, hogy a figyelmünket egy másik témára vagy tevékenységre irányítjuk.
A gondolataink fókuszálásának fejlesztéséhez egy, a mindfulnessből ismert gyakorlatot javaslok:
|
1. Helyezkedj el kényelmesen. Figyeld meg a környezeted alaposan, részleteiben, mintha először látnád azt! Csodálkozz rá és vésd emlékezetedbe, amit akkor és ott látsz és hallassz. Például az íróasztalodnál ülve pontosan rögzíts minden részletet, a papírok elhelyezkedését, könyvek fedelének a mintázatát, írószerek egymásmellettiségét, a beszűrődő zajokat stb. 2. Figyeld meg a tested, hogy milyen érzés az adott testtartásban lenni. Kicsit mozgasd meg a tagjaidat, figyeld meg és rögzítsd testi érzéseidet. Figyeld meg a gondolataidat! 3. Mi jár a fejedben, mik cikáznak benne, tudatosítsd ezt és anélkül, hogy elmélyednél bennük, irányítsd vissza a figyelmed a környezetedre. |
Engedd el!
Időnként gondolataink megerednek, még mielőtt tudatára ébrednénk, hogy ez történik.
Amikor sikerül felismerni ezt már a kezdetekor, vagyis amikor elkezdünk agyalni és az újabb és újabb negatív gondolatok kezdik megtelíteni elménket, tudatosítsuk, fogalmazzuk meg: „Gondolkodom” majd próbáljuk meg a elengedni a gondolatokat, mint ahogy egy léggömböt szabadon engedünk.
Erősíthetjük ezt a mentális technikát vizualizációval is, elképzelhetünk magunkban a helyzethez illeszkedő képeket is, például színpadi függöny lehullik, kiteszünk egy pontot egy mondat végére stb. Bármi olyan képpel, ami számunkra a gondolatok elengedéséhez asszociálódik.
Tudatosíts!
A gondolatok nem azonosak a valósággal.
A legnagyobb nehézséget a túlgondolás kapcsán az szokta jelenteni, hogy összemosódik a valóság és az elménkben futó gondolataink.
Annak tudatosítása, hogy ez utóbbiak nem azonosak a valósággal, egy következő lépés gondolataink visszatereléséhez. A gondolatok csak gondolatok és dönthetek úgy, hogy nem kínzom magam velük.
Asszertivitás kapcsán visszatérő nehézség, hogy azért nem mondunk Nem-et, mert például arra gondolunk, hogy a másik fél megsértődik, barátságtalannak tart bennünket, és beindulnak a negatív forgatókönyvek.
Az Asszertivitás coaching programunknak része annak tudatosítása, hogy a gondolkodásmódunk, például a túlgondolásra való hajlamunk hogyan nehezíti meg a céljaink mellett való határozott kiállást és az adott ügyfél mit tehet ennek megváltoztatásáért.
Készülj a jövőre és ne a múlton rágódj!
Az agyalások egyik kedvenc témája, hogy mit rontottunk el egy múltbéli szituációban.
Rágódunk valami miatt, amelyről úgy érezzük, nem jól oldottunk meg.
Ehelyett készítsünk egy tervet és határozzuk el, hogy ha valaha ismét felmerül a helyzet, másként, jobban fogjuk megoldani.
A múltban megtörténtet pedig próbáljuk meg elengedni. Megtanultuk belőle a leckét, és már nincs más haszna a róla való gondolkodásnak.
Tegyél valami mást!
Ennek a technikának a lényege a figyelemelterelés.
Ahelyett, hogy hagyjuk, hogy gondolataink eluralkodjanak rajtunk, fogjunk bele valami másba, ami leköti figyelmünket, amely aktivitást, koncentrációt igényel.
Bármibe, és tegyük ezt mindaddig, amíg ki nem tisztul az elménk.
Megoldásorientált szemléletmód
Ennek a szemléletmódnak a gyakorlása, beépítése hasznos keretet ad a túlgondolástól szenvedő ügyfelek számára.
Ha megtanuljuk, hogy a figyelmünket ne a problémán, hanem a megoldáson, az erőforrásokon, ne a múlton, hanem a jövőn tartsuk, ez ad egyfajta fegyelmezettséget a gondolkodásunknak is.
Akár az agyalásod megfékezésén, akár más témán szeretnél megoldásfókusszal dolgozni, meg fogod tapasztalni, hogy ez milyen hatással bír a hozzáállásod, szemléletmódod alakulására is.
A túlgondolásra való késztetésünk erőteljes, így hát, mint minden változás önfegyelmet igényel és következetes gyakorlást.
És ha a túlgondolás csökkentésében coachként tudlak támogatni, akkor itt tudsz jelentkezni:
https://www.puskarildiko.hu/#jelentkezes
Vagy ezen a számon is megtalálsz:
0630-9281-469
Ha tréningen szeretnél velem találkozni, akkor itt megtalálsz: Megtartó Vezető képzés vagy DISC Kommunikációs képzés.
0 hozzászólás
Trackbacks/Pingbacks